Miért érdemes RELAXÁLNI?

Miért érdemes rendszeresen időt szánni a RELAXÁCIÓRA?

Az alvás és az ébrenlét mellett létezik egy harmadik fontos élettani állapot, az ellazult - idegen szóval relaxált - állapot. Vizsgálatok szerint ilyenkor csupa pozitív változás jelentkezik testünkben:

A relaxáció szó szerint ellazulást jelent, s a legtöbb relaxációs módszer elsősorban az izmok ellazítására koncentrál. A szorongás egyik vezető tünete ugyanis az izomfeszülés, amit sokszor csak akkor veszünk észre, amikor ellazulunk. Ez az izomfeszülés okozhat egy-egy szorongató helyzetben akár izomlázat is, de fáradékonyságot, fejfájást, derékfájásokat is. Hogy az izomfeszülés és a lelki feszültség közt milyen szoros kapcsolat van, azt bizonyítja az is, hogy a szorongáscsökkentő gyógyszerek általában egyben izomlazítóként is használatosak. A relaxáció egyik lényeges hatóeleme, hogy amit elképzelünk, azt a testünk meg is valósíthatja.

A relaxáció a stressz leghatékonyabb, természetes ellenszere, márpedig a stressz egészségünk legfőbb ellensége. Mérések szerint 20 perc relaxálás körülbelül annyi stresszt vezet le szervezetünkből, mint 3-4 óra alvás!

A relaxációs módszerek arra irányulnak, hogy megszüntessék a szorongás testi és lelki tüneteit. A szorongást, mint érzelmi állapotot nem szükséges leírni sem, hiszen minden ember átélte már ezt. Ebben az állapotban veszélyérzetünk, aggodalmaink támadnak, feszültek vagyunk, menekülnénk, vagy türelmetlenek vagyunk, de az is lehet, hogy agresszívekké válunk a szorongástól. A szorongás testi tünetei lényegében megegyeznek a pánikroham tüneteivel, esetleg intenzitásuk alacsonyabb szintű.

A relaxáció gyűjtőneve mindazoknak a módszereknek, amelyek alkalmazásával testi gyakorlatok útján lelki megnyugvást, kiegyensúlyozott közérzetet, lelki nyugalmat, a testi és idegrendszeri működéseink beszabályozását egészséges működését érhetjük el. Köznapi értelemben: a relaxáció minden ellazulást és megnyugvást elősegítő művelet.

Relaxálunk akkor is, ha időt szakítunk egy rövidebb pihenésre, kényelmesen elhelyezkedünk egy fotelban, elengedjük magunkat, sőt az aktív pihenés is az. - Mindezek távol állnak az igazi relaxációtól, mivel alkalmi történések, hiányzik belőlük a rendszeresség.

Vagyis mi is a relaxáció: a relaxációs módszerek ún. pszichoszomatikus működés szabályzó, egészségvédő eljárások. A relaxáció azt jelenti, hogy ellazulásra, ellazításra törekszünk, a módszer fogalma azt jelöli meg, hogy az ellazításnak szisztematikus művelet rendszere van, az eljárást a célt elősegítő eszközöknek, technikáknak megfelelő rendszeres alkalmazással sajátítható el.

A relaxáció mechanizmusa: A kiinduló pontban mindig az izomzat ellazítása áll. Minden relaxációs módszer, legyen az akár masszázs vagy egy önszabályzó tréning, rendszeres gyakorlásával válthatjuk ki a kívánt szervezeti változásokat. A tréning rendszeresen ismétlődő gyakorlatok végrehajtását jelenti. Ennek során megtanuljuk azokat a technikákat, amelyek kezdetben lassan és tökéletlenül, később gyorsan és pontosan kiváltják a szervezet relaxációs válaszát, azaz a pszichovegetatív rendszer egészséges működésének helyreállítását, a működés stabilizálódását. Az ellazítás, mint indító történés kétféle módon hozható létre: - aktív gyakorlatokkal - ún. passzív koncentrációval, amely passzív testhelyzetben és mentális kognitív folyamatokkal hívható elő. Lényeges, hogy ellazult állapotban az idegrendszerben az ún. autogén (vegetatív) aktivitási szintcsökkenés és nyugalmi irányú működés változás áll be. Az ellazító tréning alkalmazásával az a célunk, hogy ne csupán időleges relaxációs választ hozzunk létre, hanem a tréningező megtanulja, bevésse életre szólóan használható, önszabályozó eszközévé tehesse a begyakorolt módszert. A tanulási folyamat során az önszabályozó készség olyan képességé, tulajdonsággá válik, mint az úszás vagy a kerékpározás. Aki megtanulta az önszabályozó műveleteket, e képességet bárhol, bármikor, bármilyen élethelyzetben könnyűszerrel képes alkalmazni, ezzel önmaga segítheti testi-lelki feszültségének csökkentését. A relaxációs módszerek, mint egészségvédő eljárások a kedvezőtlen izgalmi működések kedvezővé áthangolását érik el, ezért az ideges tünetektől való megszabadulásnak, a szorongásos feszült lelkiállapotok rendezésével is pótolhatatlan eszközei.

Fodor Sándor szakpszichologus